2020. augusztus 12., szerda

Közel ezer erdélyi magyar nő indul az önkormányzati választásokon

2020. augusztus 12.  
Az RMDSZ Nőszervezet fontos eredménynek tartja, hogy az idei helyhatósági választásokon 911 erdélyi magyar női jelölt indul. A szervezet célja az, hogy évről-évre több nő vegyen részt a közéletben, a döntéshozatalban. Az RMDSZ listáin a befutó helyek 16 százalékát (378 személy) foglalják el nők, akik közül 11-en polgármesterjelöltek és 38-an megyei tanácsos-jelöltek. 
Összesen 16 megyében indulnak magyar női jelöltek az önkormányzati választásokon, jelenlétük a szórványban sem elhanyagolható. 
Arad megyében 20 százalék felett van a befutó nők aránya, 
Fehér megyében a befutó helyen lévő jelöltek közel felét nők alkotják. Bihar megyében 107 női jelölt közül 49-nek van valós esélye arra, hogy el is nyerje az adott tisztséget. Szilágy megyében két női jelölt indul a megyei tanácsosi címért, közülük Bogya Anna első mandátumos jelölt van befutó helyen. 
Szatmár megyében négy nő is szerepel megyei tanácsosi listán, itt Giurgiu Kovács Mónika és Fanea Imola került befutó helyre. 
Kolozs megyében 116 női jelölt indul a választásokon, közülük ketten a polgármesteri tisztséget szeretnék elnyerni. 
Maros megyében 60 befutó nő szerepel az RMDSZ listáin, ahol négy esélyes polgármesterjelölt is szerepel. 
Hargita megye három térségében 15 százalékos a női befutó jelöltek aránya, itt a megyei tanácsosi listán hét nő is szerepel. 
Kovászna megyében négy női megyei tanácsos-jelölt is befutó helyen van, polgármesterként pedig Szotyori Angéla Gizella indul Málnás községben. 
A városok szintjén is jelen vannak a női jelöltek: Sepsiszentgyörgyön öt női jelölt is befutó helyen szerepel, Csíkszeredában négy, Marosvásárhelyen és Kolozsváron pedig két-két személy. 
,,Célkitűzéseinknek megfelelően a Szövetség jelöltjei között közel ezer női politikus van. Széleskörű vezetői tapasztalattal, sokévnyi közösségépítői munkával, szaktudással bővítik az RMDSZ érdekképviseleti és érdekérvényesítési tevékenységét. Ismert és elismert tagjai településeiknek. Vannak, akik először, mások pedig újból kérik közösségeik támogatását a helyi vagy megyei tanácsosi, illetve polgármesteri tisztséghez. Meggyőződésem, hogy eddigi munkásságuk, programjuk, amelynek megvalósítását ígérik megválasztásuk esetén, biztosíték arra vonatkozóan, hogy a következő négy évben is családközpontú, egymásra figyelő, és hatékony képviselete lesz a romániai magyarságnak.” – szögezte le Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezet elnöke. 
Az RMDSZ Nőszervezet az elmúlt években képzésekkel, mentoringgal segítette a női jelöltek és önkormányzati képviselők munkáját. (közlemény)

2020. június 4., csütörtök

Tudja-e, melyik az első teljes magyar katolikus Biblia?

SZOMOR ANIKÓ 2019.07.02. 
Talán kevésbé közismert, mint a református Károli Gáspár féle vizsolyi Biblia, de ugyanolyan nagy jelentőségű az első teljes, magyar nyelvű katolikus Biblia. Egy jezsuita szerzetes munkája.
A katolikus egyház ellen indított reformáció eredménye a katolikus Biblia
A 16. században kezdődött a katolikus egyház elleni mozgalom, a reformáció. Ekkor jött létre a protestantizmus, az eltérő érdekektől, céloktól függően létrejött az evangélikus, és a református egyház és még számos kisebb egyház és vallási szekta. A reformáció Németországban bontakozott ki Luther Márton vezetésével. Magyarországon először a német városi polgárság körében terjedt, majd a mohácsi csata után egyre több híve lett, aztán a 16. század végére az ország nagy része áttért a protestáns hitre. A pompától és a fényűzéstől tartózkodó protestáns egyházak fontosnak tartották a gondolkodást, az anyanyelven történő miséket és a Biblia forgatását, ami a katolikusoknál csak a papoknál volt szokás, a népnek a kezébe nem került Biblia.Illusztráció Luther Bibliájából. Luther és (feltehetőleg) Zwingli tüzet prédikálnak pápai koronát viselő sárkányra. Luther tanítása szerint a pápa maga volt az Antikrisztus.FORRÁS: HTTPS://HU.WIKIPEDIA.ORG/WIKI/REFORM%C3%A1CI%C3%B3#/MEDIA/F%C3%A1JL:LUCAS_CRANACH_PER_LA_BIBBIA_DI_MARTIN_LUTERO.JPG

Így a protestánsok által fellendül az oktatás, iskolákat hoztak létre. Kiemelkedő református iskolák a Patakon, Pápán, Debrecenben, Sopronban, Eperjesen létesültek. Mivel az oktatáshoz könyvekre volt szükség, a reformációnak nagy érdemei vannak a nyomdászat fejlesztésében is. Ekkor jelent meg, 1590-ben a vizsolyi Biblia, vagy más néven a Károli-Biblia, a legrégibb, teljes, magyar nyelvű Biblia, melyet Károli Gáspár gönci református lelkipásztor és lelkésztársai fordítottak magyarra.
A tridenti zsinaton megreformálták a katolikus egyházat
A katolikus egyház, hogy helyreállítsa pozícióját, a reformátorok ellenében megreformálta a katolikus egyházat. III. Pál pápa a katolikus egyház ügyét rendbeteendő 1542. május 22-én egyetemes zsinatot hívott össze Tridentben, de a háborúk miatt 1543. december 13-án nyitották csak meg a tridenti főszékesegyházban. 1563-ig tartó zsinat szellemiségét máig őrzi a katolikus egyház, berendezkedése, gondolkodás módja a zsinat szerinti. A zsinat után a katolikus egyház magához tért és helyrebillent helyzete, sokakat visszatérített a katolikus hitre A Vulágta latin nyelvű szövege továbbra is az egyetlen katolikus egyház által elfogadott hiteles szöveg volt, de a reformációra reagálniuk kellett. Szükség volt egy katolikus, magyar nyelvű Bibliára.Pázmány Péter jezsuita hittudós, bíboros és esztergomi érsek. Az ő pártfogoltjaként Káldi György 1598-ban Rómába ment, ahol belépett a jezsuita rendbe.FORRÁS: WIKIPEDIA

A tridenti zsinattal kezdetét vette az ellenreformáció, melynek élen járó harcosai a jezsuiták voltak, élükön Pázmány Péter esztergomi érsekkel. A Biblia fordítását Szántó (Arator) István 1600-ban kezdte meg, de kézirata elveszett a Bocskai-felkelés alatt és 1608-ban kezdett újra hozzálátni a munkához. Tőle függetlenül Káldi György jezsuita szerzetes is lefordította a Bibliát, Pázmány Péter megbízásából, első változatát 1605-1607-ig készítette Gyulafehérvárott, melyet később átdolgozott és ez jelent meg 1626-ban Bécsben: az első, teljes, magyar nyelvű katolikus Biblia. Címe: Szent Biblia. Az egész keresztyénségnek bé-vött régi deák bötűből magyarra fordította a Jésus alatt vitézkedő társaságbeli nagyszombati Káldi György Pap.Káldy György portréja, Jakobey Károly festménye, az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzik.FORRÁS: HTTPS://HU.WIKIPEDIA.ORG/WIKI/K%C3%A1LDI_GY%C3%B6RGY#/MEDIA/F%C3%A1JL:K%C3%A1LDY_GY%C3%B6RGY_JAKOBEY.JPG

Ez is, mint a vizsolyi általánosan elterjedt. Mindkettőnek nagy hatása volt a magyar nyelvre, számos szólás, szó a mindennapi nyelvnek része lett. Például: mosom kezeimet, tékozló fiú, tamáskodik, „Elsőkből lesznek az utolsók.", „Aki nem dolgozik ne is egyék.", Aki keres az talál.", „Aki másnak vermet ás, maga esik bele."
A reformártus erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor támogatta Káldi munkáját
1620-ban Bécsben készítette elő Káldy a könyv kiadását. a kézirat és a nyomtatott verzió közti különbség oka a 3 cenzor. A magyar püspökök és a tartományfőnök 3 pátert, Káldy György testvérét a szintén jezsuita szerzetes Káldy Mártont, Forró Györgyöt és Rumer Gergelyt nevezte ki a revizori munkára, akik Grazban dolgoztak a Vatikán által egyedül hitelesnek elfogadott, Szent Jeromos által héberből és görögből latinra fordított Szentírás, a Vulgata alapján.A Csíki Székely Múzeumban őrzött Káldi Biblia 1626-ból. Címe:FORRÁS: HTTPS://HU.WIKIPEDIA.ORG/WIKI/K%C3%A1LDI_GY%C3%B6RGY#/MEDIA/F%C3%A1JL:K%C3%A1LDI_GY%C3%B6RGY_BIBLIA_1626.JPG

Bár Bethlen Gábor erdélyi fejedelem református volt, Káldi mégis élvezte bizalmát. Amikor Káldi nagyszombati működése alatt Bethlen seregével 1623 novemberében megszállta a várost és a tanácsbeliek egy részét és a szerzeteseket, köztük Káldit is a táborába vitette, a jezsuita szerzetes Bethlennel bátran szembeszállt és eligazította, amiért ide hozatta őket, a polgárháború miatt és amiért a törökök szövetségese, 2 órán át kapta a fejmosást a fejedelem, a szerzetes társai életét féltették, azonban Bethlennek tetszett ez a bátor, ekölcsi kiállás és asztalához ültette és 1.000 tallért és a gönci harmincad jövedelméből 100 forintot adott neki a Biblia kiadására, valamint elengedte őt és társait és a későbbiekben is mindig tisztelettel bánt vele.
Káldi a Bibliához csatolt egy „Oktató intés" című függeléket, melyben támadja a vizsolyi Bibliát, védi a katolikus egyház által elfogadott Szentírás hitelességét és vádolja Károlit, hogy az ő Bibliája nem hiteles, megváltoztatta, kihagyott, hozzátoldott részeket, kicsavarta értelmét.
Káldi kérte Pázmányt, hogy helyezze őt Pozsonyba, hogy felépítsen ott egy jezsuita kollégiumot. Így is lett, 1630-tól haláláig annak rektora volt.Káldi György Bethlen előtt. Tanner Mihály Societes Jesu (Prága, 1694) című művéből.FORRÁS: HTTPS://WWW.ARCANUM.HU/HU/ONLINE-KIADVANYOK/MAGYARIRODALOM-MAGYAR-IRODALOMTORTENET-1/KEPES-MAGYAR-IRODALOMTORTENET-BEOTHY-ZSOLT-3180/VALLASI-ES-NEMZETI-HARCOK-KORA-PROTESTANS-KOR-ANTIREFORMACIO-KORA-NEMZETIETLEN-KOR-34B3/26-A-XVII-SZAZAD-VALLASOS-IRODALMA-SZENCI-MOLNAR-ALBERT-GELEJI-KATONA-ISTVAN-KALDI-GYORGY-NEGYESY-LASZLO-373E/KALDI-GYORGY-3767/

Az eredeti vizsolyi Bibliából körülbelül 100 darab maradt meg, a Káldy-féle Bibliából több száz. Ennek az az oka, hogy a protestánsoknál kötelező és népszerű olvasmány volt a Biblia, nem csak a lelkészek egyházi személyek, hanem a nép is gyakran, napi szinten forgatta, így elhasználódtak. A katolikusoknál azonban csak a papok használták a Bibliát, a néphez nem igazán jutott el, az egyházak könyvtárában tartották, így fennmaradtak. A katolikusoknál a Biblia valami olyasmi volt, amit felügyelet mellett kellett olvasni.
Két különböző rézmetszetes címlappal nyomtatták ki, az első változaton 5 jezsuita szenttel, a második változatnál részben újra metszették a címlapot és a szentképeket nem tették rá.
A Káldy-féle Biblia volt 1971-ig a Magyar Katolikus Egyház hivatalos Szentírása, kisebb javításokkal. 1975-ben jelent meg egy teljesen új magyar Biblia.

Amit nem szabad a magyar szürkének, szabad a mioricának – még akkor is, ha hülyeségeket beszél

JEAN ST'AY 2020. május 25., 
Emlékeznek még, milyen rángógörcsös rohamot okozott a román politikai (és nem csak) elitagyállományban Orbán Viktor magyar miniszterelnök Facebook-posztja, ahol megjelenik egy bizonyos földgömb, rajta a történelmi Magyarországgal?
És akkor folytassuk egy zoológiai allegóriával. A magyar szürke ikonikus eleme az alföldi tájnak. A miorica ugyanilyen ikonikus eleme a kárpáti legelőknek. Persze, van köztük egyéb különbség is. Ha a magyar szürke történelmi Magyarországról beszél, akkor irredenta, revizionista, a független, szuverén, egységes és oszthatatlan utódnemzetállam sötétben bujkáló, sötétből szurkáló gyilkosa. Ha viszont, ne adj Isten, a miorica beszél az ő történelmi Romániájáról, amikor még nagyobb volt, mint éppen most, akkor mindenkinek kuss, hiszen – a klasszikus paradigma szerint – a miorica történelmi, történelmibb, még történelmibb Romániája értelemszerűen jogos és igazságos vízió, ellentétben a magyar szürke országrabló makkos lázálmával.


Legutóbb a Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Raluca Turcan játszotta el a miorica szerepét, a tőle megszokott eleganciával. Viszont irtó ostobán. Módosította a Facebook-profilképét, mégpedig azon alkalomból, hogy a dátum szerint 145 éves a román liberalizmus. Ott az évszám: 1875. Valóban ekkor alapították a Nemzeti Liberális Pártot a korabeli román földön. Egy ilyen propagandaképletből nem hiányozhat a szlogen sem. Ott is van: 145 éve a románok szolgálatában. Mivel politikai propagandáról van szó, el lehet fogadni, bármennyire hajmeresztő módon nem igaz. Ráadásul igaz is, abban a tekintetben biztos, hogy például a magyarok szolgálatában nem annyira.
Az igazán meredek ferdítés abban az ikonban keresendő (és találandó), amely Romániát ábrázolja. Az ikon pontosan az 1875-ös évszám fölött helyezkedik el. Ezzel viszont egyetlen apró probléma van. Nézzük csak:

Tehát, a Nagy-Románia ikonnak megfelelő helyzet legfeljebb 1920 után tekinthető valóságosnak. És akkor nézzük, mi volt a valóságos helyzet 1875-ben:

Kicsit más, nem? Tehát, ilyen emeletes marhasággal ritkán találkozni egy politikai propagandaanyagon. Ez valakinek fel is tűnhetett, ugyanis Turcan asszony levette az ominózus képet. Talán elszégyellte magát, hogy ennyire nem ismeri annak az országnak a történelmét, amelyet, ugye, 145 éve szolgál.
És még mielőtt a nagy megbékélések ügyeletes bajnokai ujjongani kezdenének, hogy lám, a miorica bezzeg levette a képet, midőn belátta tévedését… Nem, Turcan asszony nem azért vette le a képet, mert a román politikai elitnek nincsenek revizionista álmai, amelyek, mint már jeleztem, teljesen jogosak, igazságosak, ellentétben a magyar szürke gonosz szándékaival. Egy frászt! Azért vette le, hogy ne tűnjön hülyébbnek a kelleténél.

2020. május 14., csütörtök

„Így harcol egy magyar amazon”.

Varga Judit el nem mondott – betiltott – beszéde

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Asszony!
Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!
Az Európai Unió történelmének legnagyobb válságával néz szembe. A koronavírus-járvány közvetlen veszélyt jelent polgáraink életére és egészségére. Az európai gazdaságot ért sokkot kezelni kell, eszközöket és forrásokat kell biztosítani Európa talpra állításához. Már most meg kell terveznünk, hogyan tudjuk hosszú távon is megőrizni és erősíteni a versenyképességünket. A korábban bevett módszerek és megoldások látványosan kudarcot vallottak. Minden európai ország rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerült.
Magyarország kormánya gyors és hatékony lépéseket tett. Hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány más tagállamokhoz hasonló tragikus méreteket öltsön. Magyarország kormánya annyi új munkahelyet fog teremteni, amennyit a vírus elpusztít. Polgáraink tudják, hogy egyetlen magyar sincs egyedül.
Ebben a helyzetben az uniós polgárok, magyarok és nem magyarok egyaránt azt várják, hogy életük, egészségük, munkahelyük, jólétük, egyszóval jövőjük megmentéséért vívott küzdelemben a tagállamokat az Európai Unió minden rendelkezésére álló eszközzel támogassa. Az Európai Parlament ennek az elvárásnak nem tudott megfelelni. Az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része.
Nehéz szívvel mondom ki ezeket a szavakat. Közel tíz évet töltöttem el ebben az intézményben. Ismerem folyosóit, ismerem eljárásait, személyesen ismerek sok képviselőt és munkatársat. De mindenekelőtt tisztában vagyok az Európai Parlament eredeti küldetésével: legyen a demokratikus vita helyszíne, ahol az európai értékeket és az európai nemzetek sokszínűségét és identitását tiszteletben tartva, közösen alakíthatjuk kontinensünk jövőjét.
Egy nagyszerű magyar politikai gondolkodó, Bibó István szavai szerint „demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől…” Nevezheti-e magát demokratikusnak egy olyan intézmény, ahol nem magától értetődő, hogy meghallgatják a másik a felet is?
Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy elmélyítse az európai népek közötti szolidaritást. Nevezheti-e magát európainak egy olyan intézmény, amelyik a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadja meg az egyik tagállamot, kérdőjelezi meg intézkedéseit, és ássa alá döntései legitimitását? Ez még ellenségek között sem szokványos eljárás, az európai családon belül pedig történelmi árulás.
Az Európai Unió alapértékei, így a jogállamiság is közös értékeink, amelyek számunkra magától értetődőek. Nevezheti-e magát a jogállamiság letéteményesének egy olyan intézmény, amelyik a jogállamiságot politikai eszközzé, a kirekesztés és megosztás eszközévé tette?
Közel két éve, a Sargentini-jelentésről szóló szavazás során nemcsak a saját eljárási szabályzatukat, hanem az uniós szerződéseket is megszegték itt, az Európai Parlamentben. Ma már pedig a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosítják az Európai Unió egyik tagállamának. A legrosszabb történelmi időkben zajló koncepciós pereknél is ügyeltek legalább arra, hogy a vádlott jelen legyen a tárgyaláson.
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Képviselők!
A jelenlegi, példátlan helyzetben a tagállamoknak jogában áll rendkívüli intézkedéseket hozni állampolgáraik védelme és a válság felszámolása érdekében. A rendkívüli intézkedéseknek ideiglenesnek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és biztosítani kell ezek rendszeres felülvizsgálatát. A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések az alapelveknek maradéktalanul megfelelnek.
Magyarország kormánya 2020. március 11-ével az egészség és az élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet Magyarország Alaptörvényében szabályozott rendkívüli jogrend. Az Alaptörvény értelmében a Kormány veszélyhelyzeti jogalkotása tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az országgyűlés felhatalmazása alapján – annak hatályát meghosszabbítja. Az országgyűlés ezt a felhatalmazást a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadásával megadta.
A felhatalmazás sem időben, sem tartalmában nem korlátlan. A kormány rendkívüli jogkörét – a szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan – a járvány és káros hatásainak megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja. Az országgyűlés a felhatalmazást bármikor, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is, visszavonhatja. A kormány rendkívüli intézkedései a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik.
Önök itt, az Európai Parlamentben néhány hete még azzal a hazug váddal illették Magyarország kormányát, hogy felfüggesztette az országgyűlés üléseit. Néhány nappal később pedig a – szabad szemmel is jól láthatóan – ülésező országgyűlés döntéseit kezdték el kritizálni!
A Magyar Országgyűlés, ellentétben az Európai Parlamenttel, köszöni szépen, jó formában van! Rendszeresen ülésezik, és ellenőrzési jogkörét akadály nélkül gyakorolja. Hatáskörei védelmében nem szorul kéretlen nemzetközi támogatásra. Erről az országgyűlés elnöke az Európai Parlament elnökét levélben tájékoztatta. Az Alkotmánybíróság és a bíróságok működnek, tevékenységüket a helyzetnek megfelelő eljárási szabályok könnyítik. Az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete biztosított.
A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések európai összehasonlításban nem számítanak egyedinek – legfeljebb abból a szempontból, hogy egyedüliként adnak többletjogosítványokat az országgyűlésnek az alkotmányos keretekhez képest. Állításomat alapos nemzetközi összehasonlító elemzés igazolja, amelyet korábban már eljuttattunk az Európai Bizottsághoz, és amely a kormány honlapján magyar és angol nyelven elérhető. Ezúton is köszönöm a tagállamok észrevételeit és megjegyzéseit, amelyek lehetővé tették, hogy az összehasonlítás teljes és pontos képet adjon az európai gyakorlatról. Tisztelettel felszólítom az Európai Bizottságot, hogy a már oly sokszor megígért összehasonlító elemzésüket hozzák nyilvánosságra, hogy megoszthassuk egymással ismereteinket egy tisztességes, alkotmányos párbeszéd keretében!
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Képviselők!
A tagállamok által hozott rendkívüli intézkedések nem veszélyeztethetik az alapvető jogok érvényesülését. Magyarország ezért is döntött úgy, hogy – több más tagállamtól eltérően – nem függeszti fel az Emberi Jogok Európai Egyezménye egyetlen cikkének alkalmazását sem. Ez vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló rendelkezésekre is.
A magyar kormány rendkívüli intézkedései nem korlátozzák a média tevékenységét és nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát. Az objektív, felelős tájékoztatás a járvány elleni hatékony védekezés előfeltétele. A kormányzati tevékenység vérmérséklettől függő értékelésének vagy bírálatának lehetősége pedig minden körülmények között természetes egy demokratikus jogállamban, így Magyarországon is.
Ugyanakkor az Európai Bizottsággal egyetértve Magyarország kormánya is fontosnak tartja a dezinformációval szembeni hatékony fellépést – különösen a járványhelyzethez hasonló, rendkívüli körülmények között. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába beletartozik hazugságok tudatos híresztelése, különösen akkor, ha az veszélyezteti a járvány elleni hatékony védekezést.
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Képviselők!
Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlik. Nagyítóval kell keresni a józan hangot, az objektív értékelést és az elfogulatlan véleményt. Ilyen körülmények között politikai bátorság kell ahhoz, hogy valaki kimondja: Magyarország nem sértett uniós jogot a koronavírus-törvény elfogadásával. Ezúton is szeretném elismerésemet kifejezni Vĕra Jourová alelnök asszonynak, hogy ezt több alkalommal is megtette.
Magyarország kormánya továbbra is mindent elkövet azért, hogy megvédje polgárainak életét, egészségét és jólétét, és erejéhez mérten segítséget nyújtson másoknak is a védekezésben az Európai Unió határain belül és kívül.
Mindent, amit ma mondunk vagy teszünk, azt az utókor az alapján fogja megítélni, hogy akadályozta vagy segítette-e a járvány elleni védekezést és Európa talpra állítását.
Bízom benne, hogy az Európai Parlament is meg fogja találni a módját annak, hogy a jelenlegi pótcselekvés helyett méltó szerepet vállaljon ebben a feladatban.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

2020. május 11., hétfő

Csegezi Zsuzsa, Székelykocsárd polgármestere: „Ne akkor állj meg, amikor elfáradtál, hanem amikor befejezted a munkádat!”

Az első mandátuma vége felé közeledve, Csegezi Zsuzsa fenti, Henry Fordtól kölcsönzött jelmondata sokat elmond önmagáról, terveiről, lelkiállapotáról. A becsületes munkára törekvő, korrekt polgármester, háromgyermekes családanya, csak némi latolgatás után vállalta el, hogy versenybe száll a tisztsége megtartásáért.
Csegezi Zsuzsát minden tekintetben rátermettnek tartják ismerősei, megvalósításai pedig önmagukért beszélnek, csakhogy egy 25%-nyi magyarságot kitevő vegyes lakosságú településen, ráadásul nőként, ezt nem könnyű mindenkivel elismertetni. 2016-ban, mire a község egy része a választásokat követően felocsúdott, már meg is volt az első projekt, amit sok más követett azóta.
A legnagyobb értékű beruházások a Fejlesztési Minisztériumtól lehívott két pályázatból kerültek Székelykocsárdra. A legfontosabb és amelyik egyben a legtöbb fejtörést is okozta, az a mintegy 6 kilométernyi községi út leaszfaltozását célozza meg, értéke 5.548.000 lej. A gondot a kivitelező cég hozzáállása jelenti, amelyik a tavaly nyár óta félbehagyta a megkezdett munkálatokat, ezzel nagyon sok kellemetlenséget okozva mindenkinek (az ezelőtt néhány nappal elhangzott ígéretek szerint két héten belül folytatják a 2018-ban megkezdett munkálatokat). A másik fejlesztési projekt a székelykocsárdi orvosi rendelő felújítására és korszerű orvosi eszközökkel való ellátására vonatkozik. Az elnyert 674.800 lejből ultrahangkészüléket (ekográfot), elektrokardiográfot (EKG) és fogorvosi széket is vesznek, így a székelykocsárdi lesz az egyik legjobban felszerelt vidéki orvosi rendelő a környéken.
Két vissza nem térítendő európai uniós pályázatot is sikerült lehívni és megvalósítani. Az első egy éjjeli megvilágítású, Fifa 2-es minőségű műfüves foci- és teniszpálya megépítése volt 100.000 euró értékben, átadásáról lapunkban is beszámoltunk annak idején. A második projekt a helyi kulturális örökség népszerűsítéséről szólt, amelynek keretében közel 30.000 euró értékben vásároltak népviseleteket és a néptáncoktatáshoz szükséges felszereléseket.
A helyi költségvetést sem pazarolta el felelőtlenül Csegezi Zsuzsa és csapata, hanem észszerűen, valós problémák megoldására fordították azt. Sikerült a főút menti járdákat kijavítani és új szakaszokkal kibővíteni, ami nagyon fontos a járókelők biztonsága érdekében az egyre forgalmasabb úton, de hasonló munkálatokat végeztek a Nagy utca, Állomás utca és Kis utcában is. A falu központja is sokkal rendezettebb, vízlefolyókat, hidakat építettek és modern térkővel varázsolták szebbé. A polgármesteri hivatal udvarát járdakövekkel rakták le, új játszóteret hoztak létre és egy új Dacia Logan gépkocsit vásároltak az önkormányzat számára. Rekord idő alatt újították fel a kultúrotthont, erről a tavalyi Tavaszi szél vizet áraszt elnevezésű megyei néptáncfesztiválon győződhettünk meg. Nem feledkeztek meg az iskolákról sem: korszerűsítették a helyi általános iskola fűtésrendszerét, hőálló ajtókat szereltek fel és kijavították a járdázatot, az elemi iskolában pedig faljavításokra, meszelésre, belső illemhelyek építésére került sor és bevezették a központi fűtést.
A közvilágítás problémája is prioritást jelentett Csegezi Zsuzsa számára: 2019-ben felszereltek 100 darab ledes égőt, idén márciusban pedig további 130 kerül az oszlopokra, ez pedig a falu teljes egészét lefedi. Ez egy fontos lépést jelentett a közbiztonság szempontjából, ahogyan a térfigyelő kamerák kihelyezése is, hiszen Székelykocsárdon vannak kevésbé biztonságos falurészek is. Rendbehozták a határutakat is, a községhez tartozó Vajdaszegen és az ún. Szőlők alján pedig közel 2 kilométeres szakaszon a vízhálózatot javították és 300 darabbal egészítették ki a vízhordók számát.
Csegezi Zsuzsa már mandátuma elején komoly hiányosságokat tapasztalt a közvagyonban: a telekkönyvek rendezetlensége miatt lehetetlen volt uniós és hazai fejlesztési pályázatokat beadni, így ez a munka is rá hárult. Sikerült telekkönyvezni a kocsárdi és a vajdaszegi kultúrotthonokat, a községi legelőket, a sportpályát, a községi utakat, a vízszolgáltató telephelyét a vízforrásokkal, az orvosi rendelőt, újratelekelni az általános iskolát. „Gyakorlatilag a polgármesteri hivatal épületén kívül egyetlen köztulajdonban levő épület telekkönyve sem volt rendben”– hangsúlyozta Csegezi Zsuzsa. „Ezeket mind a helyi költségvetésből finanszíroztuk. Az idén, az uniós POR projekt nyerteseként, ingyenesen telekelhetjük a falu összes kül- és belterületi ingatlanját, így óriási pénzösszeget spóroltunk meg, Fehér megyében csak három településnek volt szerencséje ehhez.”
A polgármester asszony, egykori enyedi tanítóképzős növendékként és diákkori amatőr sportolóként, minden tőle telhetőt megtesz az oktatás és a sport támogatásáért. Nagyon büszke arra, hogy a helyi iskola diákjai kiváló eredményeket érnek el a hivatalos vizsgákon és a különböző regionális és országos versenyeken, a fociban pedig megyei szinten az elsők között vannak, így hathatósan támogatja az oktatást és a sportot. A fent említett infrastrukturális beruházásokon kívül sikerült növeli az ösztöndíjak értékét, finanszírozni a diákok és a tanárok ingázását, különböző tematikus eseményeket, kirándulásokat és falunapokat szervezni és nem utolsósorban egy 18.000 lej értékű pályázatot életbeültetni, amely az iskolaelhagyás megakadályozásáról szólt. Hasonlóképp támogatásáról biztosítja az egyházakat és az egyesületeket is.
Természetesen Csegezi Zsuzsának szívügye a kocsárdi magyarság sorsa, a Cserevár Egyesület egykori elnökeként már számos projektet megvalósított lelkes csapatával. Neve szorosan kapcsolódik a Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Ház megalapításához és felszereléséhez, két, a református egyház tulajdonában levő épület felújításához szórványkollégium létrehozása céljából, a helyi magyar tagozatot megmentő délutáni oktatás beindításához, az ingáztatáshoz szükséges két kisbusz beszerzéséhez és a lista korántsem teljes.
„Soha nem féltem se a munkától, se a kritikáktól. 2016-ban, amikor polgármesterré választottak, nagyon hamar kialakítottam magam körül egy olyan munkacsapatot, amelyik felvállalta, hogy minden tőle telhetőt megtesz Székelykocsárd felvirágoztatásáért. Úgy érzem, ez sikerült is, annak ellenére, hogy a három és fél év kemény munkájának az eredménye csak most kezd látszani, több projekt pedig közép- és hosszú távon fejti ki hatását. Kell még idő, hogy befejezzem az elkezdett feladatokat, ezért állok újból elébe a megmérettetésnek” – vallotta Csegezi Zsuzsa.
Székelykocsárd kitartó polgármesterének erőfeszítése pedig nem hiábavaló, hiszen az elmúlt 30 esztendő alatt senkinek sem sikerült ekkora mértékű fejlesztési összegeket megpályázni. Beruházások, közösségfejlesztés tekintetében jó úton halad tehát Székelykocsárd, a kérdés csupán az, hogy hányan hajlandók érzékeli, netán szavazatukkal is elismerni ezt.
BASA EMESE

2020. május 4., hétfő

Túl sokat akartunk belegyömöszölni az életünkbe

A vírus bír cselekvésre minket, időt ad ahhoz, hogy lefaragjuk az életünk feleslegeit és rájöjjünk arra, hogy milyen változtatások megtételére vagyunk mi magunk is képesek. Az Ökopolisz Alapítvány célkitűzései között eddig is szerepelt a zöld gondolkodásmód elterjesztése, ökopolitikai alternatívák megfogalmazása és a fenntarthatóság népszerűsítése. Lengyel Szilviával, az alapítvány kuratóriumának társelnökével az új típusú koronavírus-járvány okozta gazdasági, politikai és egyéni változásokról beszélgettünk.
Mennyiben járul hozzá a világjárványok kialakulásához a nagyvárosiasodás, az, hogy ennyien élünk a bolygón?
Mára már túl sokan élünk a bolygón, és arányait tekintve egyre inkább a nagyvárosokban. Ráadásul annyira felgyorsult a világ, a kontinensek közötti távolságok pedig nagyon lerövidültek, hogy egy vírus gyakorlatilag egy nap alatt körbeutazhatja a Földet. Az új típusú koronavírus-járvány kialakulásában nagy szerepet játszott ez az úgynevezett globális hipermobilitás. Tehát a globális közlekedés és kereskedelem, valamint a zsúfolt nagyvárosok egyaránt elősegítették a járvány kitörését.
Voltak-e előjelei annak, hogy bármikor kirobbanhat egy világjárvány? Mennyiben függ ez össze a klímaváltozással?
Azt nem mondhatjuk, hogy nem volt várható. Hiszen voltak előjelei, ott volt a 2000-es évek elején a SARS-vírus, de azután az emberek gyorsan felejtettek, és mivel az a járvány nem rengette meg alapjaiban a gazdaságot sem, mondhatjuk úgy, hogy azt nem vették komolyan. De most tényleges fordulóponthoz érkeztünk. Ha erre a járványra nem tekintünk komolyan, akkor beláthatatlanul súlyosabb következményei lesznek egy következőnek. Ugyanis ne legyenek illúzióink: a klímaváltozás okozta egészségügyi hatások között egyre nagyobb szerepet kapnak a járványok. Tehát el kell kezdeni még erősebben és összehangoltabban azon dolgozni, hogy a klímaváltozás hatásait mérsékeljük. Most átéljük azt, milyen, amikor egy külső hatás felborítja az életünket. Sajnos azt kell mondanom, ha a politika és a gazdaság nem reagál rá megfelelően, akkor egyre több ilyen járvány lesz a gyerekeink életében.
Hogyan tud rá jól reagálni a politika? Mit tehetnek a gazdaság szereplői?
Itt az idő, hogy a kizárólag a profitot és gazdasági növekedést hajszoló rövidlátó politikát egy felelősségteljes, fenntartható és hosszú távra tervező politikára cseréljük. A társadalmat, a környezetet és a gazdaságot egységes szerkezetben, egységes rendszerként kell innentől szemlélnünk, röviden, a zöldek szemlélete kell, hogy iránymutató legyen. Alapvetés, hogy a nemzetgazdaságok önellátóbbá válása kulcskérdés lesz a jövőben.
Milyen igények merülhetnek fel az egyének részéről?
Most a vírus bír cselekvésre minket, holott sokan otthonaikba bezárva tehetetlennek érzik magunkat. Mégis új igények merülnek fel: egyszerűbben, lassabban kellene élni, kevesebbet fogyasztani, előtérbe helyezni a lokális függetlenséget, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a helyi termelőtől vásárolni, kevesebbet utazni és kevesebbet utaztatni a termékeket. Túl sokat akartunk belegyömöszölni az életünkbe. Most van rá idő, hogy megtanuljuk lefaragni a felesleget, megtanuljuk, hogy valójában mire is van szükségünk, melyek azok a tárgyak és tevékenységek, amelyek fontosak, és melyek feleslegesek.
Ha ez az átállás nem történik meg, akkor mire kell berendezkednünk?
Az már biztos, hogy ha ugyanezt fogjuk csinálni, akkor ugyanide fogunk jutni.
Az Ökopolisz Alapítvány is többször írt róla, hogy nem tartható fenn az a fajta fogyasztói társadalom, ami eddig körülvett minket. Ezen hogyan érdemes változtatni?
A járvány hatására világosan látszanak globalizált életmódunk gyenge pontjai. Most dönthetünk, hogy merre tovább. Az alapítványnak is nagy felelőssége lesz abban, hogy az eddig összegyűlt zöld tudást és rutint hogyan tudjuk átadni. Sok minden változik, a hangsúlyok eltolódnak. Látjuk, hogy mindenki elkezdett kenyeret sütni, maszkot varrni, kreatívabbak lettek az emberek, vagy elkezdtük feleleveníteni nagyanyáink, dédanyáink hagyományait a főzésben. Egyre több közösségi médiás posztban látom, hogy heti étrendet terveznek, gondolnak a maradékok felhasználására is. Új rendezőelv lett az életünkben a takarékosság és a környezettudatosság.
Rájöttek, hogy nagyon sok dologhoz nem kell nekik külső segítség, hiszen egyedül is meg tudják oldani. És itt jön a képbe a termelni tudásnak a képessége is. Magyarországon a zártkertek gyakorlatilag parlagon vannak évtizedek óta, a családi házban élők csak füvesítettek meg tujákat tettek a kertbe. Itt is látszik a változás, azok, akik eddig nem használták ki a kertet, az idén elkezdtek ültetni, palántázni. A felvásárlási láz is azt mutatta, hogy az emberek megijedtek, nem jut majd nekik elég élelmiszer. De arra is rájöttek, hogy ezek egy részét ők maguk is elő tudják állítani, függetleníteni tudják magukat, vagy legalábbis egy kicsit csökkenteni a kiszolgáltatottság érzését. 
Ha van egy kiskertem, akkor a tuja mellett miért ne lehetne benne egy kis zöldség és gyümölcs is?
Jól érzékelhető az is, hogy mennyit utaztunk feleslegesen a különböző meetingek, találkozók miatt és viszonylag milyen jól működünk most online platformokon. Ezzel nem azt mondom, hogy felesleges a személyes találkozás, hanem azt, hogy mostani tapasztalataink alapján tevékenységeink egy részét a jövőben is az interneten keresztül fogjuk végezni. Aztán vannak olyan szolgáltatások, amelyeket még csak szeretnénk teljeskörűen elektronikusan elérni. Ilyen lenne például, ha az észtekhez hasonlóan úgy működne már a magyar e-közigazgatás, hogy ott már mindent el lehessen intézni személyes találkozás nélkül.
És mi lesz a tömegeket vonzó eseményekkel? Azokat nem lehet az online felületekre átvinni, vagy mégis?
A világjárvány a mi terveinket is keresztülhúzta. Vannak olyan rendezvényeink, amiket most nem tudunk megtartani, amennyiben ragaszkodunk a hagyományos megoldásokhoz, de látok arra esélyt, hogy ezek átkerüljenek online platformra. De nemcsak a csatornák változtak meg, hanem a témák is. Az embereket jobban foglalkoztatja a jövő. Arra gondoltunk, hogy erről a fiatalokat lenne érdemes megkérdezni. Ezért „Élet a járvány után” címmel pályázatot indítunk, ahol a fiatalok írásban, képben, videóban fejezhetik ki, miként élik meg ezt az időszakot, hogyan hat rájuk a járvány, a karantén zártsága és ez hogyan változtatja meg a jövőről alkotott elképzeléseiket, értékrendjüket, mennyire került előtérbe életükben a zöld gondolkodás. Tíz évestől egészen az egyetemista korosztállyal bezárólag várjuk a pályaműveket. Arra buzdítjuk a gyerekeket és a fiatalokat, engedjék szabadon a fantáziájukat és alkossák meg a vágyott fenntartható és zöld világot maguk és mindannyiunk számára.
Vajon saját hasznunkra tudjuk majd fordítani ezt a helyzetet és el tudunk indítani egy új alapokra épített életet?
Nehéz lesz a változás. Nem is biztos, hogy magunktól sikerülni fog. Lehet, hogy egy következő és egy azt követő hasonló csapás fog minket rákényszeríteni arra az új világra. De én bízom benne, hogy hasznunkra fordítjuk a tapasztalatainkat és nem felejtünk túl gyorsan.
Nincs más választásunk, mint az összefogás. A jövő individualizmusa az együttműködés lesz, hiszen mindenkinek jól felfogott, közös érdeke, hogy összehangolt, globális cselekvéssel állítsuk meg a vírust.
Kovács Klára

2020. február 28., péntek

Csatahajó kapitánya egy fiatal nő

Csatahajókon a női vezetők csak sok vesződés és bizonyítás után lettek elfogadottak. A hazai hadiflotta keretében is megjelentek a fiatal vezetők, s amint a képen látható még szemrevaló kapitánynőket is találhatnak az újságírük nagy örömére.
Olvasóink láthatják, hogy a szebbik nem is tud még csatahajót is elvezetni, ha alkalmat kap erre.
A képen látható fiatal kapitánynő Farcas Stefana, büszke egyenrihájára és büszke hogy ilyen féleképpen is szolgálhatja hazáját
A csak 26 éves Stefana Moldovából származik a Câmpulung Moldovenesc Katonai Liceum és a Katonai Akadémia végzettjeként jelenleg a Regele Ferdinand fregatt kapitánya. A fregatt 30 ezer lóerejét irányítja nagy megeleégedésére a vezérkarnak és szüleinek is. Hajrá Stefana!

Közel ezer erdélyi magyar nő indul az önkormányzati választásokon

https://itthon.transindex.ro/?hir=60977&kozel_ezer_erdelyi_magyar_no_indul_az_onkormanyzati_valasztasokon 2020. augusztus 12.   Az RMDSZ...