2016. január 16., szombat

100 PSZICHOLÓGUS ÁLLÁSFOGLALÁSA: NEM IGAZ AZ ÁLLÍTÁS, HOGY CSAK AZ ANYASÁGBAN TELJESEDHET KI EGY NŐ




Már több mint 300 pszichológus és pszichológus hallgató írta alá azt a nyílt levelet, amely Bagdy Emőkének és rajta keresztül az egész társadalomnak szól. A szakemberek kiállnak a tudományos vita alapjai mellett, és arra hívják fel az olvasók figyelmét, a Kövér László mondatai után kialakult vitában még a tudományos érdemekkel rendelkező megszólalók is saját politikai álláspontjukon keresztül szóltak hozzá a vitához. Szerintük a gender-tudomány tudomány és "hamis az a kép, mely szerint a gender-szemlélet család-, heteroszexualitás-, anyaság- vagy férfiellenes lenne", levelükben azt is kifogásolják, hogy a pártpolitika, és kollégájuk úgy próbálja beállítani, mintha csupán az anyaság lehetne a nő egyetlen célja. A nyílt levél lent olvasható: 
Az alábbi állásfoglalás célja nem csupán a véleménynyilvánítás, hanem kifejezetten a pszichológia által képviselt megalapozott tudás világos és hiteles közvetítése. Kövér László 2015. december 13-án, a Fidesz-kongresszusán tett kijelentéseiben definiálta a nők „világban” elfoglalt helyét, amely az ő értelmezésében csupán egy meglehetősen szűk dimenziót, a családot foglalja magába. Ez egyszerre jelentette a politika magánéletünkbe való nyílt és erőteljes betolakodását, valamint egy politikus állásfoglalását egy tudományos diszciplínával szemben (gender studies). Kövér László kiejelentésének az is súlyt ad, hogy – szemben például a hasonló szellemiségű nyilatkozatokat tevő Kovács Ákos dalénekessel – ő egy magasszintű közhatalmi pozíció birtokosa. Mégis, elsősorban kollegánk, Bagdy Emőke kapcsolódó nyilatkozatai miatt döntöttünk úgy, hogy nyilvánosságra hozzuk szakmai álláspontunkat. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy sokféle hang létezik szakmánkon belül, és nem helyes, ha néhány már ismertebb pszichológus nyilatkozata a pszichológia álláspontjaként értelmeződik. A különböző hangok között pedig elsősorban párbeszédre és vitára van szükség. 
Pszichológusokként és segítő szakemberekként, a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesület Etikai Bizottságának szakmai állásfoglalásában rögzített elveknek megfelelően hiszünk abban, hogy nyilatkozatainkkal felelősséget vállalunk klienseinkért és a tágabb társadalmi folyamatokért is. Аz állásfoglalás határozottan kimondja: „A felelős nyilatkozatnak [...] kritériuma, hogy az semmilyen módon ne erősítse meg a közbeszédben megjelenő, téves társadalmi előítéleteket és sztereotípiákat. A pszichológusok feladata pont ezzel ellentétes; miszerint szakmai tudásukat a káros sztereotípiák lebontásának, és az igazságtalan, diszkriminatív gyakorlatok kritizálásának szolgálatába állítják, ezáltal is hozzájárulva azok megszüntetéséhez és az emberi méltóság védelméhez.” 
Amikor Kövér László és Bagdy Emőke a „genderőrületet” bírálják („A genderidentitás-elmélet egy bizarr, teljességgel képtelen és a fejlődési törvényeknek ellentmondó áramlat.” – Bagdy Emőkével készült interjú a Magyar Demokratában), azt nem tudományos érvek mentén teszik, hanem azért, mert olyan felforgató ideológiaként gondolnak rá, amely az „öröktől fogva létező természetes rendet” borítja fel. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gender tudományokra, ahogy az elnevezésben is szerepel, tudományokként kell tekintenünk, melyeket kizárólag az aktuális tudományos kritériumok mentén értékelhetünk, bírálhatunk, nem pedig aktuálpolitikai szempontok mentén. 
„Amikor női és férfi mivoltunkról beszélek, akkor princípiumokról is szólok. […] Mi is a nő fő feladata az életben, amire szervei fölkészülnek? Amint azt Carl Gustav Jung svájci lélekgyógyász elénk tárta, a befogadás és a gyermek kihordása. […] A nő nembeli beteljesülése az anyaság. […] Mi, nők magunk mellé, fölé helyezzük párunkat, hogy védjen és szeressen meg minket. […] Ez az alárendelődő, szeretetteli odatartozás, amely határtalanul átadja magát, nem félve, hogy önmagát kiszolgáltatja, és rábízza magát a férfi szeretetére, ez a tiszta nőiség megnyilvánulása.” A Heti Válasz hasábjain közölt – Bagdy Emőke Hogyan lehetnénk boldogabbak? című könyvéből vett – idézetben szexista módon a „természetes működés” eszményítése jelenik meg, amely továbbra is fenntartja a nőkkel szemben a Magyarországon jelenleg is fennálló társadalmi, politikai és anyagi egyenlőtlenségeket. A Világgazdasági Fórum által a nemek közti egyenlőséget felmérő 2014-es Global Gender Gap (GGG) jelentés szerint hazánk a 93. helyen végzett 143 ország közül, ezzel az összes szomszédos ország mögé szorulva. 
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy hamis az a kép, mely szerint a gender-szemlélet család-, heteroszexualitás-, anyaság- vagy férfiellenes lenne. Sokkal inkább arról van szó, hogy ezek a szerepek, orientációk és identitások nem lehetnek másokhoz képest elsődlegesek, illetve fölérendeltek. Amikor a fentebb említett szereplők a hagyományos nemi szerepek megszűnésében, esetleg a „genderőrületben” keresik a problémák forrását, nem vesznek tudomást azoknak az embereknek a tapasztalatáról, akik az irántuk támasztott előítéletek, társadalmi kitaszítottság, a „vélt normálistól” való eltérés miatt küzdenek önértékelési problémákkal, depresszióval, vagy számolnak be bűntudatról, szégyenről, esetleg az elutasításból fakadó jogos haragjukról. Nagyon sokszor ők fordulnak hozzánk segítségért. 
Pszichológusokként és segítő szakemberekként tanácsadói és terápiás helyzetben egyértelműen azt képviseljük, hogy a kliensnek kell meghoznia saját döntéseit, meghatároznia saját céljait azon a közösségen, társadalmi közegen belül, amelyben él. Hiszen ha ezt mi magunk tennénk meg, akkor azzal nem csak normatív szerepet öltenénk magunkra, de megakadályoznánk, hogy a kliens autonóm, a terapeutától nem függő, mély önismerettel rendelkező személy és közösségének integráns tagja legyen, akit nem a külső kényszerek, hanem elsősorban személyes jólléte és boldogsága, egyéni és kollektív értékei vezetnek. A pszichológusok Etikai Kódexe nyíltan kimondja: „A pszichológus tiszteli az egyéni, kulturális és szerepkülönbségeket, és mindenkor tiszteletben tartja az emberi jogokat.” Vannak nők, akik saját szabad döntésük jogán elsősorban anyaként szeretnének kiteljesedni, és ebben a választásukban megtalálják életcéljukat. Ugyanakkor a személyiségfejlődés folyamata a Bagdy Emőke által idézett Carl Gustav Jungnál is – aki individuációként írja le – sokkal összetettebb folyamat, mintsem hogy le lehetne egyszerűsíteni egyetlen olyan céllá, amelyben mindenki – minden nő – kizárólag ugyanúgy lehet boldog. 
Állásfoglalásunkkal tehát szeretnénk párbeszédet és vitákat nyitni arról, hogyan tudjuk pszichológusokként és más segítő szakemberekként segíteni klienseinket a rájuk nehezedő társadalmi nyomások kezelésében. 
2016 január 10.

Mind a magyarságot, mind a székelységet a magyar anyák tartották meg

https://www.hirado.hu/kulfold/cikk/2018/07/07/mind-a-magyarsagot-mind-a-szekelyseget-a-magyar-anyak-tartottak-meg 2018. 07. 07. forrás: M...