2014. május 3., szombat

Ismét emelnék a nők nyugdíjkorhatárát

http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=164039&cim=ism%E9t_emeln%E9k_a_nok_nyugd%EDjkorhat%E1r%E1t
2014.05.02.
Forrás: e-nepujsag.ro

Folyamatos változások időszakát éljük, meg sem barátkozunk a módosításokkal, s máris újabbat jelentenek be. Ilyen a nyugdíjkorhatár is. A sajtóban ismét arról beszélnek, tervezik, hogy a nők nyugdíjkorhatárát is 65 évre emelik. A tervezetről Kerekes Károly parlamenti képviselőt kérdeztük.
– A kormány ismét nyugdíjtörvény-módosítást szorgalmaz, a nők nyugdíjazási korhatárát 63 évről 65 évre emelné. Milyen stádiumban van a törvénymódosítás? A szenátus elfogadta-e?
– A sajtóból, illetve a parlamenti információs csatornákról vett tudomást képviselőházi frakciónk is a törvénytervezet szenátusbeli hallgatólagos elfogadásáról. Teljes csendben zajlott, de nem is volt mód arra, hogy nagy port kavarjon, amikor vita és szavazás nélkül, a meghatározott törvényhozási határidő átlépésével került az elfogadott törvénytervezetek közé. Ezek után már csak az következett, hogy a szenátus átküldje a képviselőházba, amely a végső döntéshozatali fórum. Itt nincs már határidőhöz kötve a megvitatása, illetve megszavazása, itt el lehet nyugodtan vitatkozni róla. Viszont annál többet beszéltek a tervezetről néhány hónappal ezelőtt, amikor közvitára bocsátották a munkaügyi minisztérium honlapján. Az internetes közvitán kifejtett vélemények túlnyomó része ellenezte a korhatáremelést.
– Mikorra várható a törvénytervezet vitája a képviselőházban?
– Először a szakbizottságok tárgyalják meg, és csak azután kerül a képviselőház plénuma elé. A munkaügyi bizottság állítja össze a törvénytervezetről szóló jelentést, de az esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkozó bizottság máris negatívan véleményezte. A munkaügyi bizottság napirendjén még nem szerepel, valószínűleg a jelentés csak az európai parlamenti választásokat követően születik meg
– Mikor valósulna meg a tervezett korhatáremelés? Milyen fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban, lévén, hogy a nők korábbi nyugdíjkorhatár-emelésekor szót emelt az ellen?
– Mindazok ellenére, hogy a tervezett nyugdíjkorhatár-emelés 2030–2035 között valósulna meg, mégis vannak fenntartásaink, amelyeket már korábban is megfogalmaztunk a tervezet minisztériumi honlapon való közvitára bocsátását követően. Véleményünk szerint nem indokolt a korhatáremelés a nők esetében még akkor sem, ha ez az eléggé távoli időszakban történne meg, és ez a nők esélyegyenlőségét szolgálná, az Európai Unió elképzelése szerint. A romániai nők esetében inkább indokolt a pozitív diszkrimináció, ha figyelembe vesszük a társadalmi szerepüket, a férfiakkal összehasonlíthatatlanul nagyobb családi megterhelésüket, a munkaerőpiaci diszkriminálásukat, az 50 éven felüliek munkalehetőségének beszűkülését.
– Köztudott, hogy a munka nélkül maradt 50 év fölötti nők most nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni; milyen következményei lesznek a korhatár emelésének a munkaerőpiacon?
– A munkahelyek hiánya nem csak napjainkban probléma, de semmi jel nem mutat arra, hogy a közeli vagy távolabbi jövőben javulás következne be a munkahelyteremtés terén. Ilyen körülmények között nemcsak jelenleg, hanem a jövőben is előreláthatólag a munkaerőpiacról való kiszorulás a betegnyugdíjazások, vagy jobbik esetben az előzetes nyugdíjazások számát növelné. Az idő előtti nyugdíjba menekülés ezen utóbbi formája viszont olyan kis nyugdíjat biztosít, ami ellehetetleníti a mindennapi megélhetést.
– Miért kell ilyen korán, 16 évvel a nyugdíjkorhatár-emelés bevezetése előtt törvényt módosítani?
– Egyenesen nevetséges 2014-ben, tehát 16 évvel az esedékes korhatáremelés előtt törvényt hozni, szerintem ráért volna 10 év múlva foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ha esetleg a Nemzetközi Valutaalap egyik elvárása lenne ez a törvényhozási szándék, joggal kérdőjelezhető meg az intézkedés rövid távú költségvetési hozadéka, amikor a szóban forgó korhatáremelés csupán 2030 után eredményezne több társadalombiztosítási járulékbefizetést, amely a nyugdíjalap ilyenformán történő konszolidációjához vezetne. Most viszont indokoltabb lenne egy megfelelő adó- és gazdaságpolitikával foglalkozni, amely kedvezőbb feltételeket biztosítana a munkahelyteremtésre. Ha már módosítani akarják a nyugdíjtörvényt, akkor inkább annak javításával kellene foglalkozni, mint például visszaállítani a dolgozó többgyerekes anyák azon jogát, hogy korábban mehessenek nyugdíjba, vagy enyhíteni a nyugdíjcsökkentés mértékét az előzetes nyugdíjazások esetében. Tudatában vagyok annak, hogy a nők estében is vannak olyan társadalmi-szakmai kategóriák, amelyek munkaképesek a 63 éves kor betöltése után is, például pedagógusok, orvosok, de a román nőtársadalom túlnyomó többsége nem. A megoldás az lenne, hogy a 63 éves nyugdíjkorhatárt elért nőknek opcionálisan, vagyis ha van ilyen szándékuk, lehetőségük legyen folytatni szakmai tevékenységüket.
Megjegyzem, hogy a kormánykezdeményezés, amely még a szociál-liberális kormányzás idején született meg, valószínűleg azon európai uniós ajánlásnak igyekszik megfelelni, miszerint a tagországok próbáljanak mindent megtenni a köznyugdíjrendszerük fenntartása érdekében. Annak ellenére, hogy az uniónak nincs egységes szociálpolitikája, így a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan sem, a tagországoktól elvárja viszont, hogy megakadályozzák nyugdíjrendszerük összeomlását azzal, hogy minél huzamosabb ideig a munkaerőpiacon tartsák az alkalmazottakat, akár nyugdíjkorhatár-emelés árán is. A nyugdíjtörvény ilyenszerű módosítása nem szerepel a kormányprogramban. Viszont a munkáltatói társadalombiztosítási járulék csökkentése a kormányprogram része. Ha a járulékcsökkentés enyhíti a munkáltatói terheket, és ennek valójában gazdaságélénkítő eredménye lesz, akkor az több munkahelyet, több foglalkoztatottat, végeredményben több nyugdíjjárulék-befizetést jelenthet.
Végül is, a kérdésére visszatérve, már most foglalkozni azzal, amit csak 2030 után alkalmaznának, úgy vélem, hogy nem más, mint pótcselekvés, amely nem kis pánikot kelthet.
Mezey Satolta

Román származású hölgy lett Franciaország sportminisztere

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/roman_szarmazasu_holgy_lett_franciaorszag_sportminisztere.php (onlinejelen)  2018. szeptember 05. ...