2011. július 24., vasárnap

A kígyó


Manapság a világ 80%-án hisztérikus roham tör ki, ha csak messziről megpillant egy szabadon levő kígyót. A vicces az, hogy ezeknek az embereknek a legnagyobb része felnőtt ember, akiktől azért igencsak elvárná az ember, hogy legalább annyi tudásuk legyen e téren, mi szerint nem mindegyik kígyó rendelkezik méregtől csöpögő fogakkal.
A minap láttam egy hírt a televízióban, hogy néhány gyerek Bukarest kellős közepén rátalált egy viperára (!) és néhány percig eljátszadoztak vele… Nos, nem mondom, a dolog rosszul is elsülhetett volna, de hát Bukarest közepén a gyerekekbe még nem volt beleverve az a közhiedelem, hogy minden kígyó magában hordja a gonoszt.
Előrevetítem még azt, hogy ebben a cikkben egyáltalán nem áll szándékomban azt mondani, hogy minden kígyóval nyugodtan eljátszadózhatunk. Sőt, a legokosabb dolog az, hogy amíg az ember tökéletesen meg nem bizonyosodik, milyen fajról is van szó, békén hagyja a szerencsétlen párát.
Na de mi lehet az, ami miatt az ember annyira fél ezektől a lényektől? És miért van az, hogy az évezredek során ennek ellenére annyian tisztelték őket?
Először is, a kígyó egyetemes szimbólum, bár gyakran ellentétes jelentéseket hordoz. (Manapság az ember leginkább pont a negatívumokra fókuszál.)
A kígyó lehet szoláris jelkép, mikor a nap sugaraiként van lefestve, de lehet lunáris szimbólum is, mivel vedlésével a Hold időszakos megújulását mutatja. Spirális, vagy kör alakú ábrázolásai utalhatnak a ciklikus időkre és a változó sorsra, fallikus jelképként a férfi jellegekre, de a rejtőzködő életmódja miatt akár az alvilágot is megtestesítheti. Bőrének megújulása miatt viszont sokszor a halhatatlanság és az újjászületés jelképe is. Tekeredő teste az agytekervényeket is felidézheti, ezért szimbolizálhatja a logikát, a bölcsességet és a jóstehetséget is.
Az egyiptomi mitológiájában Aphopis, a sötétség démona egy kígyó. Mivel a napisten (Ré) ellensége, megszemélyesíti a viszályt és a pusztítást is. Ugyanitt, az egyiptomi hitvilágban szerepel Ureus is, a pápaszemes őskígyó, aki a napisten védelmezője, hiszen a nap köré tekeredve védelmezi azt. Pozitív, védelmező jellege miatt királyi jelvénnyé is vált, s szerepel a fáraók fej- és melldíszein. Ha Izis istennő fejdíszén levő kobrára gondolunk, akkor azonnal a királyi bölcsesség és a hatalom, valamint a tudás jut róla eszünkbe.
Az egyiptomi mitológiában azonban még mindig nem ér véget a kígyó-alakú istenek sora.  Renenutet, aki a betekarított termény védelmezője, vagy kígyónak, vagy kígyófejű nőnek ábrázolták. Azt tartották, hogy aratáskor megjelenik és ügyel a gondos betakarításra. Biztosítja az emberek jólétét, sikereit, boldogságát és segít a gyerekek születésénél is.
Távol-keleten, az indiaiak hitében is többféle kígyó szerepel.
Először is, a Mahabharatában ezerfejű uralkodóként jelképezi a végtelenséget és a termékenységet. Ugynakkor a teremtés előtti ősóceán jelképe is lehet. Kígyó testesíti meg a gonoszságot is, ennek a kígyónak Káli a neve, és Krisna győzte le.
A khmerek (A Khmer Birodalom nagyhatalmú királyság volt a középkorban a mai Kambodzsa területén a 9. század és a 15. század közt, amely története során gyakran uralta vagy hűbéresévé tette a mai Laosz, Thaiföld és Vietnam területeit is.) mitológiai rendszerében fontos szerepet játszanak a helyi szellemek, vagy istenségek. Ezek között a leginkább tisztelt lények a Nágák, amelyek kígyó alakúak.
A buddhizmusban és a hinduizmusban a kígyó a jógagyakorlatok során a felszabaduló kozmikus energiát jelképezi.
Kínában a kígyót sokszor nem különböztetik meg a sárkánytól, amely általában pozitív jelentéssel bír, mivel az esővel kapcsolatos. A kínai szimbolikában szerepel egy érdekes ábrázolás is, mikor a kígyónak kettős feje van fiú és lány (Jin és Jang).
A római mitológiában közismert Laokoón története, aki Apollón papjaként ellenezte a faló Trójába vitelét. Ezért a monda szerint az akhájokat támogató istenek bosszúból vízikígyót küldtek rá és fiaira.
A görög mitológiában a kehelyből kifelé tekerőző kígyó Aszklépiosz, a gyógyítás istenének szimbóluma, sőt egyes elképzelések szerint nemcsak szimbóluma, hanem egyik alakváltozata is. A gyógyulást jelképezi, nem véletlen tehát, hogy ez az ábrázolás a mai gyógyszertárak cégtábláján is szerepel.
A kígyó Pallas Athéné állataként a tudás és a bölcsesség szimbóluma is. Az istennő tiszteletére az athéni Akropoliszon kígyókat tartottak.
Nem teljes mivoltukban kígyók, csak kígyó-hajúak a görög mitológia Gorgói. Ők Phorküsz tengeristennek és feleségének a lányai. Hárman vannak, kettő közülük (Szthenó és Eurüalé) halhatatlanok, a harmadik Medusza, ő halandó. Aki rájuk nézett, menten kővé vált, ezért Perszeusz úgy vágta le Medusza fejét, hogy a pajzsában nézte a tükörképét.
Az indián hitvilágban is sok kígyó alakú istenség szerepel. Ott van például az aztékok tollaskígyó-istene. Ő Quetzelcoatl, aki lement az alvilágba, felhozta az előző világok embereinek csontjait, saját vérét rájuk fröcskölte, s így teremtett embert. Az amerikai indiánok szerint teremtő mivolta miatt ő az örökkévalóság jelképe és a halál hírnöke.
Közvetítő az emberi világ és az alvilág között. Kukulkan, a maja mitológia tollakkal borított kígyó-istene alakjában egyesülnek a Quetzelcoatlról szóló ősi tolték hiedelmek és a felhőkígyóhoz (felhőkígyó az asztékoknál: Miskoatl) kapcsolódó kultuszok. Miskoatl anyja a kígyóasszony, Szivakoatl, aki a mezo-amerikai indiánok egyik legősibb istene, az aztékoknál a föld istennője. Szintén asszonyi istenség az azték mitológiában Koatlikue, a kígyószoknyájú, aki a napisten anyja.
A kígyó alakja a zsidók és keresztények között is összetett jelkép. Az édenkertben például a Tudás-fájára tekeredve kísértő Gonoszt, a Sátánt képviseli. Mózes történetében viszont, amikor a bot kígyóvá változik, Isten jelenlétét bizonyítva pozitív tartalommal bír. Mózes rézkígyója, melyet az Úr tanácsára állít a pusztában, a sebek orvosa, vagyis életadó állat.
Az Újszövetségben pedig János evangélista szerint a keresztre feszített megváltó előképe: "Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, így fogják fölemelni az ember fiát is, hogy aki hisz benne az el ne vesszen, hanem örökké éljen."
A kígyó vedlése miatt is jelképezi a halhatatlanságot a keresztény szimbolikában. Pozitív jelentéstartalommal bír a kígyó Jézus szavaiban is, amikor azt mondja: "Legyetek szelídek, mint a galamb és okosak, mint a kígyó."
Ezzel Jézus azt mondja, hogy a szentlélek (galamb) segítségével romlatlanok tudtok maradni, s ösztönösen (mint a kígyó) fogjátok terjeszteni az isteni igét. A református egyházművészetben a kígyó alakja általában a kísértés szimbóluma.
A kígyó a magyar nép hiedelmeiben is természetfeletti erővel felruházott állat. Az általános elképzelés az volt, hogy minden háznak van egy ilyen kígyója, ami házi szellemként funkcionál. A család jóléte, gazdagsága, boldogulása függ tőle. A házban, többnyire a ház falában, a tűzhelyben, vagy a küszöb alatt él. Védi a család nyugalmát, ha idegenek közelítenek, jelez. Hangja sajátos: fütyül, csörög, vagy ketyeg. Színe rendszerint fehér, de lehet sárga, zöld, szürke, vagy fekete is. Ha előbújik, akkor tejjel kell táplálni. Ez azért nagyon fontos, mert úgy tartják, hogy élete kapcsolatban van a házigazda, vagy a kislánya életével. Azt mondják ugyanis, hogy ha a kígyót valaki bántja, vagy agyonüti, akkor a házat szerencsétlenség, vagy tűzvész éri, meghal a gazda, vagy a kislánya.
Szalontai hiedelmek szerint a házikígyó fészkében kincset őrzött. Máshol pedig azt tartották, ha valaki megeszi a döglött házikígyó húsát, az érteni fog az állatok nyelvén.
A Gesta Romanorumban egy teljesen másfajta kígyó szerepel. Egy olyan esetet említenek, amikor egy kígyó belebújt egy királyfiba, s rágta őt belülről. Amikor távozott belőle, akkor megszűnt a királyfi fájdalma és betegsége. írta BeTü

Miniszteri kinevezések a Sándor-palotában. Megalakult a negyedik Orbán-kormány

Áder János államfő a Sándor-palotában tartott kinevezési ünnepségen adta át a kormány tizenhárom miniszterének megbízólevelét.  Az új kor...