2011. június 29., szerda

Új lehetőségek a mezőgazdaságban


http://www.szekelyujsag.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=1368:a&catid=48:frontpage

– A Magyar Polgári Párt (MPP) vidékfejlesztési programjában elsősorban régió szinten dolgoztuk ki a mezőgazdasági terveket. Azt akartuk, hogy a vidéken élőknek a gazdasági problémáját oldjuk meg, olyan technológiát hozzunk be, amely mindenhol, de főleg Erdélyben használható. 
Milyen új lehetőségek vannak a mezőgazdaság terén?
– Az egyik a festőbodza termesztése, amely mindenhol megterem. Megkerestük azokat a külföldi partnereket, akik felvásárolják a bodza termését, amit élelmiszer ipari festéknek használnak fel. Ausztriában és Magyarországon már évek óta exportra termelik és a tapasztalat azt mutatja, hogy egy stabil, jövedelmező tevékenység. Felmerült az a kérdés is, hogy hogyan lehetne megállítani a nagy esőzések által előidézett földcsuszamlásokat. Erre is jelenthet megoldást a bodza, hiszen az ültetvény felfogja az esővíznek nagy százalékát, azaz lelassítja a csorgást. Egy hektárra körülbelül 400 bodzafát kell ültetni. Zöldtrágyázást igényel, de azonkívül szinte igénytelen. Októberben szokás ültetni, a következő évben történik a koronakialakítás, a harmadik évtõl kell kialakítani a végleges formát. A szedést 24 óra alatt meg kell oldani, az Európai Uniós (EU) standardok szerint ládába teszik a fürtöket. A fürt kezdetben 300-370 g, majd 720 grammra vagy többre is megnőhet. A negyedik évtõl egy fán a termés 22-25 kg is lehet. Tehát egy hektáron 8000 kilogrammot lehet termelni. Két hektáron már akkora mennyiséget termel a gazda, hogy a külföldi partner eljön érte és helyben felvásárolja. Ezt azért alakítottuk így ki, hogy ne kelljen a gazdának szállítással törődnie. A festőbodza ára mondhatni évenként megduplázódott, kezdetben 0,07 euró volt, most már 0,40 eurót adnak egy kilóért. Azokat a hazai gazdákat - eddig több mint 60 személyt -, akiket érdekelt a festőbodza, kivittük egy magyarországi partnerhez, hogy megnézzék az ültetvényt. Az ECO-Rural Szövetkezeten keresztül szerezzük be az ültetõanyagot, illetve értékesítjük a termést is. Az egy hektáros tiszta nyereség kb. 1300-1700 euró. A festõbodzára nagyon nagy szükség van, hiszen az EU-ban megtiltották a szintetikus festékanyag használatát. Nagy lehetőség van ebben, ezért gondoltuk, hogy a gazdáknak, főleg Székelyföldön, új források után kell nézni, nemcsak egy típusú terménnyel foglalkozni. Jelenleg számos terület felhasználatlan. Az a terület, amely eddig takarítás alapján 50 eurót kapott, mint legelő, a bodzával való beültetéssel legkevesebb 1300 eurót tudna hozni. A másik jelentős dolog, hogy sok terményt ellopnak, ezt pedig nincs ahol eladni. Szintén semmilyen természetes kártevője nincs, nem eszik meg a rágcsálók sem. Elsõ évben a szürke tetű támadhatja meg, utána pedig egy gomba, amit a madarak hoznak, de a tetején megáll. Ha nem bolygatjuk, nem történik semmi probléma, ősszel pedig a teteje le lesz vágva. A tövére hangyabolyokat tesznek, azok pedig megvédik attól, hogy valami felmásszon rá. 

A másik stratégiai növény az energetikai fűz. Vizes helyekre füzet, szárazabbakra bodzát lehet ültetni. Az energiafűz jó tulajdonsága, hogy nagyon gyorsan nő, az elsõ két évben eléri a maximális magasságát, utána terebélyesedik. Ha évente vágjuk, az kézi vágással kivitelezhető, nem szükséges hozza drága technológia. Erre is megvannak a  külföldi felvásárló partnerek. Ebből tüzelőanyag készül, amely gyorsan ég és kevés a hamu, ami utána marad. Nemsokára nálunk is egyre elterjedtebbek lesznek a pellet típusú tűzhelyek, amelyekhez ez szükséges.
Megfelelő a mi vidékünk ezen növények termesztésére?
– Székelyföld vidéke megfelelő ezen növények termesztésére, azt a típusú talajt igénylik, ami itt van. Jelenleg Romániában általában ún. pihent földek vannak, ezért adott a talaj megfelelő összetétele. De felállítottunk egy mozgó labort is, ahol földminták ellenőrzését tudjuk biztosítani. 
Milyen lehetõségek vannak az állattenyésztés területén?
– Az utóbbi időben felértékelődött a kecsketej és az abból készült termékek. Ezek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeknek egészségvédő szerepük van, és nemcsak az élelmiszeripar használja, hanem tüdőszanatóriumok, wellness központok is. Székelyföldön nagyon sokan túrót készítenek a kecsketejbõl, viszont a sajt értéke majdnem ötszöröse a más tejből készült sajtokénak. A terméknek nem az a lényeg, hogy gyorsan elkészüljön, hanem, hogy tartósítószer nélkül is eltartható legyen, ezért tervezünk egy képzést is, ahol a sajtkészítést lehet megtanulni. Kialakítottunk egy ún. kecskerendszert is, ahol van 250-300 kecske és 5-6 gazda, mindenik 50-50 kecskével. Van hús-, tej- és bőrfeldolgozó részleg. Sok helyen elássák a bõrt, ami környezetvédelmi szempontból sem helyes. A fejés csak géppel történik, ezáltal ellenőrzött a feldolgozásra kerülõ anyag. A sajtot 3 évig is el lehet tartani. Próbálunk felnőttképzésre egy központot kialakítani, ahol 3 és 9 hónapos, átképzést illetve alapképzést irányozunk elõ. Már tartottunk kurzusokat, és jelenleg is vannak érdeklődők. csont

Jászapáti Petra történelmet írt: első magyar nőként győzött a gyorskorcsolya világkupán!

https://pestisracok.hu/jaszapati-petra-tortenelmet-irt-elso-magyar-nokent-gyozott-a-gyorskorcsolya-vilagkupan/ Sporttörténelmet írt Jásza...