2018. szeptember 5., szerda

Román származású hölgy lett Franciaország sportminisztere

(onlinejelen) 2018. szeptember 05.
„Most két hónapja kitüntettem a Gála 100 Centenáriumon, amelyet azoknak a románoknak szenteltünk, akik külföldön különleges dolgokat vittek véghez. 
Ma Roxana Mărăcineanu Franciaország új sportminisztere. Gratulálunk, Roxana! 
Egy olyan bajnok, aki nemrég egy interjúban azt nyilatkozta, hogy teljes mértékben románnak és teljes mértékben franciának érzi magát!”, írta kedden Facebook-bejegyzésében Luca Niculescu párizsi román nagykövet.
A párizsi román nagykövetség emlékeztetett arra, hogy „a román származású francia bajnok”, Roxana Mărăcineanu azon tíz, az említett gálán kitüntetett, Franciaországban letelepedett román között van, akik elismerést kaptak Románia párizsi nagykövetségén 2018. június 29-én.
Az új francia sportminiszter 1975-ben született Romániában, kilencéves korában települt át szüleivel Franciaországba, és világbajnok volt 200 méteres hátúszásban.

2018. augusztus 26., vasárnap

Ne kelljen választani az anyaság és a karrier között

2018. 08. 26. - hirado.hu M1
Boldog, gondoskodó családanyák és sikeres dolgozók nők. A kormány intézkedéseinek köszönhetően napjainkban a magánélet és a munka jól összeegyeztető. Ezt a célt szolgálják az országszerte működő Család és Karrierpontok is – hangzott el a Család 18 vasárnapi adásában.
A nőknek ne kelljen választaniuk az anyaság és a karrierépítés között. Ezt vallja a Fiatal Családosok Egyesülete (Ficsak) is, ezért jelentős szerepet vállalt tucatnyi központ megvalósításában.
„A Ficsak klubjában rengeteget dolgozunk azon, hogy az atipikus foglalkoztatást minél inkább népszerűsítsük a családok, a nők és nagyon fontos, hogy a munkáltatók körében is. Azt láthatjuk, hogy Magyarországon az elmúlt nyolc évben nagyon szép eredményeket értünk el, de azért még van min dolgozni ”– mondta Király Nóra, a szervezet elnöke.
Szükség van a friss munkaerőre
Várpalotán mindössze 2 százalékos a munkanélküliség, ezért szükség van a friss munkaerőre.
„Én azt látom, hogy ahogy változott a munkaerőpiac az elmúlt időszakban, a munkáltatók is egyre inkább megpróbálnak elmozdulni abba az irányba, hogy bevezessék ezeket a foglalkoztatási formákat, mert hogyha valaki egyfelől meg akarja tartani a munkavállalóit, illetve olyan új munkavállalókat szeretne magának találni, akik el is tudják végezni az adott feladatokat, akkor kénytelenek a korábbi sémákból kilépni és újakat bevezetni” – mondta Campanari-Talabér Márta Várpalota polgármestere.
Ingyenes képzések
Ebben is segítenek a Család és Karrierpontok, amelyek újszerű képzéseket indítanak, hogy a kismamák olyan tevékenységet választhassanak, ami a legközelebb áll hozzájuk.
„Képzéseinket szeptember, októbertől tervezzük indítani. Ezek háromnapos D-típusú képzések. Képzési igényeket mérünk fel az ügyfelek körében. Amit valószínű, hogy elindítunk: önismereti tréning, informatikai alapismeretek, házi, idős és beteggondozás. Ezek azok a hiányszakmák, illetve képzések, amelyek segíthetnek abban, hogy könnyebben elhelyezkedjenek ezek a hölgyek” – mondta Nagyné Bátor Alexandra, a várpalotai család és karrierpont szakmai vezetője.
Rugalmas foglalkoztatás a cél
A tapasztalatok azt mutatják, hogy manapság azokban az országokban születik sok gyermek, ahol a munka és a magánélet összeegyeztethető, vagyis a nők a család mellett is tudnak karriert építeni. Ebben segít az ország 71 központja.
„Kifejezetten az édesanyákat szólítja meg és kizárólagosan rugalmas foglalkoztatás kínál, mert úgy látjuk, hogy Magyarországon még nagyon sokat kell előre lépnünk annak érdekében, hogy valóban rugalmassá váljon a munkaerőpiac. És azt tapasztalatból is tudjuk, én magam is anyaként, de azt láthatjuk a tanulmányokból, illetve nagyon sok ilyen jellegű visszajelzést is kapunk, hogy az egyik legkomolyabb akadály ma egy nő számára az, hogy egyszerre helyt tudjon úgy állni a családjában és a munkahelyen is” – fogalmazott Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.
A Család és Karrierpontok kialakításánál fontos volt a kellemes légkör, a családias hangulat megteremtése is.
„Úgy kell elképzelni ezeket a Család és Karrierpontokat, hogy egyrészt ezek bababarát, családbarát helyek. Tehát mindenhol kell, hogy legyen a gyerekek etetésére alkalmas hely, játszó rész, gyerekfelügyelet, ahol addig is ott lehet hagyni a kicsit, amíg megírja az életrajzát az édesanya, vagy amíg részt vesz egy képzésen” – mondta Novák Katalin.
A központok a kisgyermekes anyukák önérvényesítését segítik a családban és a társadalomban. Ez rendkívül fontos, hiszen, ahol a mama boldog, ott boldog a gyerek és a férj is.

2018. augusztus 18., szombat

Csúcs­dön­tés! Meg­van az első ma­gyar érem az úszó-Eb-n

AUGUSZTUS 4.  MV
Késely Ajna óriási eredményt ért el
Fotó: MTI

Óri­ási ered­ményt ért el Ké­sely Ajna gyors­úszás­ban a Glas­gow-ban zajló mul­tis­port Eu­rópa-baj­nok­sá­gon.
Két magyar, Kapás Boglárka és Késely Ajna is úszott a 800 m gyors döntőjében szombaton a Glasgow-ban zajló multisport Európa-bajnokságon.
Féltávnál Késely a második, Kapás a harmadik helyen úszott, miközben az olasz Quadarella fölényesen vezetett. 
A talján végül megnyerte a futamot, Késely második lett, ezüstérmet szerzett! 
Jegorova azonban az utolsó 100 méteren megelőzte Kapást, aki csak az ötödik lett.

Ér­de­kes rész­le­tek: Eger­szegi Krisz­tina így fe­dezte fel Ké­sely Ajnát

AUGUSZTUS 13.  HBK

Az öt­szö­rös olim­piai arany­ér­mes baj­noknő azon­nal meg­ked­velte a te­het­sé­ges úszót.Fotó: Instagram

Az egész világ ámulva figyeli Késely Ajnát, aki 16 évesen a magyar úszócsapat egyik legjobbja volt a felnőttek között a glasgow-i Európa-bajnokságon. Elképesztő tehetségére az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina már évekkel ezelőtt felfigyelt, azóta szoros barátság alakult ki közöttük.
Késely Ajna (balra) és Egerszegi nagyon jó barátok lettek
Egerszeginek már 2012-ben, a gyerekbajnokságon szemet szúrt az akkor 11 éves Ajna tehetsége. Azóta minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítsen a kedvencének.

Mária főhadnagy

Zágrábban, 1830. augusztus 15-én született Lebstück Mária honvéd főhadnagy. Nem kérem, nem elírás. A katonai pálya ma sincs „elnőiesedve”, a 19. században meg különösen nem volt, Mégis megtörtént, hogy egy ifjú hölgy egészen a főhadnagyi rangig vitte. Élettörténetét nem kisebb személyiség, mint maga Jókai Mór jegyezte le, neki mondta tollba, a halálos ágyán.
Hogy mi kellett ahhoz, a romantika századában, hogy egy fiatal, még tizennyolcadik évét sem betöltött leány a katonai pályára lépjen? Nem kisebb dolog, mint egy forradalom...
Lebstück Mária 13 éves korától Bécsben, nagybátyja, báró Simunich Boldizsár császári brigadéros házában élt, valószínűleg pont úgy, mint a többi, az osztályához tartozó fiatal lány a császárvárosban. Aztán 1848. márciusában a derék bécsiek kicsit megelégelték az addigi felállást és ebből mindjárt „kisült” egy forradalom.
„Amint a bevásárlásból visszatérni igyekeztem, ez már nem sikerült, mert a város kapui le voltak zárva. Az utcák tömve emberekkel és én is belekerültem az áradatba. A drága kalap természetesen egészen tönkrement. A tolongásban megkérdeztem: mit jelent ez a sokadalom? És itt kaptam azt a felvilágosítást, hogy kitört a forradalom. Első törekvésem az volt, hogy szabaduljak ebből a tömegből. Egy ismerőshöz szaladtam, aki egy cipészmester volt és nekünk is dolgozott. Egyúttal házmester is volt. Amikor megpillantott, meglepetve kérdezte: „Az Istenért Mari kisasszony, mit csinál Ön ezekben a válságos órákban itt? Nem tudja, hogy kitört a forradalom?” És akkor elmondtam neki abbeli erős elhatározásomat, hogy csatlakozom a forradalomhoz és részt akarok abban venni. Minthogy kevés pénzem volt, eladtam a fülbevalómat, a cipész segédtől egy kabátot és pepita nadrágot vásároltam, a mestertől pedig egy férficsizmát, aki ráadásul egy inget és alsónadrágot is adott. A felesége pedig lenyírta a hajamat férfi módra. Minthogy a cipész mester a nemzeti gárdának tagja volt, átadta nekem a gárdasapkát és egy régimódi fegyvert, valamint egy írásos bizonylatot, hogy mint az ő segédje, én fogom helyette az őrszolgálatot teljesíteni.” - Lebstück Mária honvéd főhadnagy emlékirata 1848–1849-ből - Közli: Dr. Hegyaljai Kiss Géza, 1935.
Kérem, ez ilyen egyszerűen ment. Mint egy operettben… Amit mellesleg csakugyan írt róla Huszka Jenő és Szilágyi László, 1942. szeptember 24-én mutatták be, Mária főhadnagy címmel.
A folytatás persze már bonyolultabb volt. A bécsi forradalom elbukott, Lebstück Mária pedig – sok résztvevőjéhez hasonlóan – Magyarország felé vette az irányt. Meglehetősen kalandos út után – mi nem volt „kalandos” azokban az időkben? - "1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, sok más csata mellett részt vett a branyiszkói, komáromi és a kápolnai kápolnai csatában, ahol megsebesült, hősiességéért fővadásszá, majd hadnaggyá léptették elő. Budavár elfoglalásának győzelmi ünnepén, ahol női ruhában jelent meg vőlegénye kérésére, kiderült eltitkolt női mivolta – Görgey kémnek hitte, és halálra ítélte." - Wikipédia.
Tiszttársai azonban közbeléptek az érdekében, Kossuth Lajos rendelkezett a szabadlábra helyezéséről, még a rangját is visszakapta. Igencsak kardos menyecske lehetett, „egy visszavonulás alkalmával, mikor a mocsaras talajba ragadtak túl nagy csizmái, és ezért egyedül maradt, három rátámadó császári katonával küzdött meg – kettőt lelőtt, a harmadik elmenekült.” - Wikipédia
1849 júliusában feleségül ment Jónák József tüzérőrnagyhoz, akit még Bécsben ismert meg nagybátyja házában. A kápolnai csatában találkoztak újra, sebesültként. Buda ostromában együtt vettek részt – házasságot is a harctéren kötöttek.
Aztán jöttek a nehéz idők. A szabadságharc elbukott, ő pedig a rossz emlékezetű aradi várban raboskodott. A börtönben szülte meg fiát, Jónák Pált. Talán gyermeke születése is közrejátszhatott abban, hogy szabadon engedték. Azonban kiutasították Magyarországról.
Otthon, Horvátországban nem lehetett valami népszerű, még a saját testvére is ki akarta dobni az ablakon fiával együtt. Végül édesanyja, Jellasics bánhoz fordult védelemért. A bán – aki azért a magyar történelemben nem a legpozitívabb szerepben tűnik fel – ezúttal kitett magáért: falragaszokon hirdette, hogy mennyire nagyra becsüli Mária főhadnagyot, és hogy az asszony, gyermekével együtt az ő személyes védelme alatt áll.
Később, másodszor is férjhez ment – mint mondotta, hogy gyermekének fedél legyen a feje felett –, ezúttal Pasche Gyulához, aki hajdan szintén a honvédseregben szolgált. Ekkoriban pedig festészetet oktatott, Mária főhadnagy fiának is. Innen eredhetett az ismeretség.
Második férje és az ebből a házasságból született leánya, Antónia halála után Budára költözött, ahol francia nyelvleckékből próbálta eltartani magát. Itt találkozott újra első férjével, aki a Ferenc József koronázásakor hirdetett amnesztia okán szabadult az aradi börtönből. Jónák József második házassága miatt különösebb kapcsolatot nem tartottak, de a férfi, 1875-ben bekövetkezett korai haláláig támogatta az asszonyt.
Lebstück Mária 1880-ban költözött az újpesti Csokonai utca 4. sz. alá és itt élt 1892. május 30-án bekövetkezett haláláig. „Újpesten köztiszteletben álló személyiség volt, aki mindig honvéd egyenruhában jelent meg – női ruhát csak otthon viselt. Mikor testvére, anyagi segítsége fejében múltjának megtagadását követelte, csak az mentette meg bátyja életét, hogy Lebstück Mária kardja a szoba alacsony mennyezetébe beleakadt.” - Wikipédia
„Mindnyájan emlékezni fogunk az alakjára, a kik az 1848/49-iki szabadságharca emlékeinek kiállítását meglátogattuk. A pénztárnál egy 48-as honvéd főhadnagy ült, egyenruhában, mellén a koszorus vitézségi renddel, fején a trikolor-rózsás csákó; napbarnitott arczán se bajusz, se szakáll.
Én ez alakot az 1849-iki májusi napokban láttam, akkor még nyalka «legény» volt, huszár dolmányban, sarkantyus csizmában. Irtam is róla valami költeményt.
(...)
Most itt lakik Új-Pesten a fiánál. Szegény sorban van és beteg. Nem panaszolja sorsát, nem alkalmatlankodik a hazafiak ajtaján, nem kéreget, nem dicsekszik az érdemeivel; csendesen megvonul.
Én sem indítok meg érette országos irgalmat, csupán annyit mondok, hogy talán mégis szép volna a magyar honfiaktól, ha ezt az emlékezetreméltó alakját a szabadságharcznak nem hagynák élte alkonyatán nyomorban elveszni.” - Jókai Mór : A női honvédhadnagy
Egykori lakóháza falán 1935. március 15-én emléktáblát helyeztek el, Újpesten utcanév őrzi emlékét.
Forrás: Lebstück Mária honvéd főhadnagy emlékirata 1848–1849-ből;

2018. augusztus 4., szombat

Találkozásunk Alexandrával, a franciából lett erdélyi cigányzenésszel, aki magyarul is is tud

Franciaországot hagyta ott, hogy egy Küküllő-menti faluban éljen. Alexandra de la Nadara nem csupán egy hires prímás felesége, hanem maga is jónevű muzsikus, az erdélyi folklór művelője.
A tavalyi mérai csűrfesztiválon figyeltem fel rá. Cigány viseletben járt-kelt a rendezvénynek helyt adó Szarka-telken, s a filigrán, energikus asszonyt első pillantásra a sokadalom legfigyelemreméltóbb tagjának találtam. Nem került nagy erőfeszítésbe megtudni, hogy ő Alexandra, aki francia létére egy erdélyi faluban telepedett le, cigányprímáshoz ment feleségül, s évek óta a Nadara együttes tagjaként az erdélyi folklór avatott előadójaként járja a világot.
Szekérrel Európán át
Polgári neve Alexandra Beaujard, ám első, nekem címzett sms-ét Alexandra de la Nadaraként írta alá. „Alexandra vagyok, azon kívül nekem mindegy, hogy hívnak” – mondja nevetve a bonyhai ház nappalijában, ahol férjével, Jámbor Ferenccel, a Tocilă művésznéven közismert prímással és két gyerekükkel, a 9 éves Aureliánnal és az 5 éves Mailával él.
Erdélybe 2001-ben érkezett öszvérek húzta szekéren. Egy népes társasággal 1996-ban indultak el Franciaországból, s keresztülutaztak Olaszországon, Szlovénián és Magyarországon. Az út során cirkuszi előadásokat tartottak, ez volt a jövedelemforrásuk, muzsikáltak, s keresték a hamisítatlan népzenét játszó muzsikusokat. Erdélyt azért választották úticélnak, mert hallották, hogy itt sok jó cigány zenész van. Bár nem részesült formális zenei képzésben, Alexandra énekelt, tangóharmonikázott és gitározott.
Magyarországi tartózkodásuk idején Pécsett hallották koncertezni a szászcsávási zenekart, s koncert után meg is ismerkedtek a banda tagjaival, akik meghívták őket Erdélybe, ahova egy év múlva érkeztek meg. A szászcsávási zenekar éppen Amerikában turnézott, Alexandraék azonban maradtak.
Az egész telet és a tavaszt is ott töltöttük, júniusig maradtunk. Sokat tanultunk, megismertük a karácsonyi kántálást is” – idézi fel az első erdélyi időket.
Ne félj!
Tocilă, aki akkoriban brácsás volt az apja mellett, Alexandra biztatására alapította meg a Nadara zenekart. A Nadara romani szó, azt jelenti, ne félj. A bandába kellett egy tangóharmonikás is, s miután kipróbáltak hármat, de egyik sem felelt meg, megszületett a kézenfekvő megoldás: Alexandra az együttes tagja lett. A Nadara 2003-ban lépett színpadra először, nem is rossz helyen, Velencében.
Időközben, szintén Alexandra kezdeményezésére, létrejött a Nadara Kulturális Egyesület, amely kultúrházat épített, kutakat fúratott a szászcsávási cigánysoron, a gernyeszegi romákhoz pedig francia gyerekeket hozott látogatóba. Alexandra akkor már otthonosan mozgott az erdélyi cigány muzsikosok világában, ezért Toni Gatlif francia rendező felkérte, legyen az asszisztense a Transylvania című film forgatása alatt. Az ezzel keresett pénzből vett egy házat a Maros megyei Faragó mellett. Eldöntötte, hogy Erdélyben szeretne élni. A döntésben persze közrejátszott az is, hogy Tocilăval egymásba szerettek.
 „Franciaországban sosem éreztem jól magam, Erdélyben viszont az első perctől fogva otthon éreztem magam. Amikor el kellett utaznom innen, mindig fájt a szívem” – mondja Alexandra.
Miközben beszélgetünk, megérkezik a ház ura néhány zenésztársával. Tocilă-éknak francia vendégeik vannak, a kedvükért muzsikálni fognak. A tágas nappaliban bábeli a zűrzavar, magyar, román, romani és francia mondatok repkednek. Alexandra hadilábon áll a ragokkal, az akcentusa is erős, mindezekkel együtt nem csupán érthetően, de kifejezetten ízesen beszél magyarul. A szekeres barangolás idején, magyarországi tartózkodásuk alatt kezdett magyarul tanulni, mondja, aztán Szászcsáváson is sok ragadt rá.
Cannes-ból Küküllőszéplakra
A Nadara bejárta Európát, felépett többek között a Cannesi Filmfesztiválon, a lyoni operaházban és a budapesti Sziget Fesztiválon, de a dicsőség nem szállt a tagok fejébe, még mindig szívesen muzsikálnak lakodalmakban.
„Két héttel ezelőtt Küküllőszéplakon zenéltünk. Magyar, román és cigány lakodalmakba is járunk. Főleg környékbeli lakodalmakba megyünk, de voltunk Temesváron is, gazdag cigányoknál” – magyarázza Alexandra, akinek még csak véletlenül se csúszik ki a száján a roma szó. 
A rokonai nem repesnek attól, hogy Erdélyben telepedett le, az itteni emberek ellenben, úgy érzi, elfogadták.
A családban mindig is én voltam a fekete bárány, sosem szerették, ahogy éltem. Tocilă családját ellenben tisztelik, látják, hogy nagyon rendes emberek. Az itteniek befogadtak, annak ellenére, hogy, bár nem mondják, kicsit bolondnak tartanak, amiért, míg innen mindenki Nyugatra akar menni, én Franciaországból ide jöttem – mondja kedélyesen a franciából erdélyivé lett asszony.
Franciaországból semmi sem hiányzik neki, állítja, majd rövid szünet után hozzáteszi, hogy talán mégis a jó vörös bor. Ez azonban nem nagy baj, folytatja, lévén, hogy keveset iszik, azt is ritkán. Amikor a terveiről kérdezem, elgondolkodik kicsit, mielőtt kifejtené, a helyi turizmust szeretné fejleszteni, hogy az emberek az itt még élő hagyományokkal, az őket körülvevő csodás környezettel keressenek pénzt.
 „Nem akarom megváltani a világot, de tudom, hogy lehet változtatni, élheted az álmodat” – jelenti ki meggyőződéssel.
Eközben Tocilă-ék már szedik elő a hangszereket, az udvarra kikerült az erősítő, rendezik a székeket. Rövidesen kezdődik a vendégek tiszteletére rendezett házi mulatság.


Román származású hölgy lett Franciaország sportminisztere

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/roman_szarmazasu_holgy_lett_franciaorszag_sportminisztere.php (onlinejelen)  2018. szeptember 05. ...